Korábbi bejegyzéseinkben többször is foglalkoztunk az új országgyűlési egyéni választókerületekkel és az ezekkel kapcsolatos térbeli kérdésekkel. A hatályos területkiosztás feldolgozása és bemutatása után arra gondoltunk, hogy vizsgáljuk meg azt, hogy hogyan alakul a (teljes) népesség számának eloszlása az új választókerületekben, illetve vessük össze ezeket az arányokat a régi (176) és az új (106) választókerületekre vonatkozóan.
Az új választási törvény - az új választókerületek
Az új választási törvény megalkotásának több célja is volt. Ilyenek voltak -többek közt- a határon túl élő magyar állampolgárok szavazati jogának biztosítása, a kisebb létszámmal működő országgyűlés alapfeltételeinek megteremtése, illetve a választókerületek között fennálló népességszám-beli egyenlőtlenségek megszüntetése (vagy legalábbis csökkentése). A választási törvény egyéb rendelkezéseivel, azok indítékaival és esetleges következményeivel itt nem foglalkozunk. Azokat a jelenségeket, tényeket és következményeket tudjuk és szándékozunk elemezni és bemutatni, amelyeknek valamilyen konkrétan értelmezhető térbeli vonatkozása (is) van, ezekről tudunk kimutatásokat készíteni, ezekre vonatkozóan tudunk bizonyos megállapításokat tenni.
Ilyennek látjuk a szavazópolgárok számának eloszlását, a választókerületek korcsoportos elemzését, a városi lakosság arányát, a jövedelmi viszonyok alakulását, vagy például az új választókerületi határokra vonatkoztatott korábbi eredmények vizsgálalatát. A jelenlegi bejegyzésben azt boncolgatjuk, hogy a régi és az új területi felosztás mennyire nevezhető igazságosnak a népességszám-eloszlás tekintetében és az új határokkal sikerült-e és ha igen milyen mértékben megszüntetni az (egyébként alkotmányellenesnek nyilvánított) területi egyenlőtlenségeket.
Hogyan állapítjuk meg és vizsgáljuk a körzetek népességszámát?
Először is okkal felmerülhet a kérdés, hogy miért a teljes népességet vizsgáljuk, miért nem csak a szavazati joggal rendelkező lakosságot (hiszen a törvény is ez utóbbit tekinti mérvadónak). Ez alapvetően annak a következménye, hogy az elemzéshez csak a 2010. évi népességi adatok álltak rendelkezésünkre, ami a 2010-re érvényes, KEKKH-tól (
www.nyilvantarto.hu) származó, cím-mélységű népességnyilvántartási adatbázis Budapest kerületeire és egyes nagyvárosok, megyeszékhelyek területére vonatkozóan, illetve a KSH-portálon szabadon elérhető településszintű népességnyilvántartási adatok. Ezeknek ugyan vizsgálhattuk volna a 18 éves kornál idősebb népességet tartalmazó részét, de ezen egyszerű szűrés önmagában még nem eredményezte volna a választójoggal rendelkezők halmazát (a kettő között 2010-ben, országosan nagyjából 1% az eltérés, de nem ismerjük elég pontosan ennek a területi változását). A hivatalos választási portálról (
www.valasztas.hu) is csak a körzetadatok szerezhetőek be ingyenesen (ezekből mi a
címpontfelhő segítségével tudunk egyedi címeket előállítani, amit használunk is például a szavazókörök utólagos "megrajzolásához"), a választásra jogosultak száma azonban ebben a formában nem elérhető, ehhez a teljes választási névjegyzék beszerzésére lenne szükség.
A legtisztább eljárásnak ezért azt tartottuk, hogy minél kevesebbet manipulálva az adatokat, inkább egy egyszerűbb elemzést készítünk, de abban korrekt megállapításokat tehetünk. (Azaz: elkészíthető lenne a választópolgárok számára vonatkozó elemzés is, de ehhez nem állnak rendelkezésünkre a megfelelő adatok). Budapestre és a több valasztókerületbe tartozó (vagy tartozott) települések esetén azért volt szükség címszintű adatokra, mert csak így tudtuk a településen belüli népességet területi beleesés alapján a megfelelő OEVK-hoz rendelni.
A választókerületeket reprezentáló poligonok (felületek, területlehatárolások) már rendelkezésre álltak, a korábbi, 176 egységből álló verziót már régóta vezetjük, az új,
106 körzetet tartalmazó adatbázis és térkép pedig az év elején állt elő. A választókerületekhez tartozó népességet két lépésben rendeltük a területekhez. Elsőként a teljes településre vonatkozó (KSH-forrásból származó) adatokat aggregáltuk (mely település melyik OEVK-ba tartozik), majd ehhez hozzávettük a "darabolt" települések címre geokódolt pontjaiból területi beleesés (adott címpont mely OEVK-poligonhoz tartozik) alapján összegzett népességi adatokat. Így minden választókerülethez megkaptuk az adott területen élő teljes népességet - a címmel rendelkező adatok geokódolási hatékonysága 99%-os volt, a településszintű természetesen 100%-os.
 |
1. ábra - Címpontfelhő Debrecen belső területén.
(Háttér: GeoXRaszter; bordó pontok:
címpontfelhő pontjai; sötétkék vonal: új OEVK-határ ) |
Mit mutatnak a számok?
Mindkét választókerületi felosztás esetén azt vizsgáltuk meg, hogy a teljes népesség (10 047 633 fő) ideális eloszlásához (ami azt jelentené, hogy minden választókerületben azonos számú népesség van jelen, 176 egység esetén 10 047 633/176 = 57 088,82 "fő", 106 egység esetén 10 047 633/106=94 788,99 "fő") képest milyen számú népesség él az egyes választókerületekben. Így minden választókerülethez társítható egy arányszám, mely megmutatja, hogy az adott választókerület a népességszám tekintetében mennyire felül- (1-nél kissebb értékek), vagy mennyire alulreprezentált (1-nél nagyobb értékek) az ideális átlagértékhez képest. Az arányszám egészen pontosan azt jelenti, hogy a választókerület teljes népessége hányszorosa az elvi, ideális lakosságszámnak.
Ezen mutatószám alapján készítettünk térképeket és grafikonokat. A térképek szándékosan készültek erős, harsány színekkel (nem is lettek valami szépek, de ez most viszonylag alacsony prioritással bírt...), fontos jellemzőjük, hogy a felületek színei mindkét térképen ugyanazokat az arányszámokat reprezentálják, azaz a területekhez társított arányérték-tartományok mindkét térképen azonosak. A kék színek az 1-nél kisebb, a vöröses színek az 1-nél nagyobb értékeket jelentik, de a 10%-os eltérésnél (1,1 és 0,9) alkalmaztunk egy igen erőteljes törést a színskálán, hogy "kiugorjanak" az optimumtól távoli értékek, így az 1-hez közeli értékek színei csak igen gyenge telítettségűek, a kék szín szinte szürkévé, a vörös sápadt naranccsá halványul (ezt egy kicsit egyértelműbben ki lehet deríteni a jelmagyarázatokból is...:-) ). Ezt a színskálát a diagramokra is alkalmaztuk, így szerintünk igen szembeötlő az, hogy milyen mértékben is sikerült elsimítani a területi egyenlőtlenségeket.
 |
| 1. térkép - A régi választókerületek népességaránya |
 |
| 2. térkép - Az új választókerületek népességaránya |
A két választókerületi felosztás közötti népességbeli különbségeket
számszerűsítettük néhány alapvető mérőszámmal. Mivel a
választókerületekkel kapcsolatban most egyedül a népességszámot
használtuk arra, hogy összehasonlítsuk a kétféle felosztás jellemzőit,
ezért bonyolult statisztikai indexek számítására nem volt szükség.
Először megnéztük a két adatsor jellegadó értékeit, amik számszerűen is
alátámasztották a korábbi, 176 körzetes felosztás aránytalanságát.
 |
| 1. táblázat - Alapvető statisztikai mérőszámok |
A legkisebb (Veszprém megye 6. sz. OEVK, 33 077 fő) és legnagyobb (Pest
megye 12. sz. OEVK, 98 167 fő) népességgel rendelkező választókerület
között háromszoros különbséget találunk. Tehát az említett Veszprém
megyei választókerületben élők választóereje háromszorosa a legnépesebb,
Pest-megyei választókénál!
Az új felosztásban a szélső értékek közti különbség alig másfélszeresre
csökkent, azaz a legkisebb (Tolna megye 1. sz OEVK) választókerületben
lakók szavazati másfélszer "érnek többet" a legnagyobb OEVK-ban (Pest
megye 2. sz OEVK) szavazókénál.
A választókerületek közti népességszámbeli különbségeit a szórás
nagyságával is jellemezhetjük. Ez az érték mutatja meg, hogy az egyes
választókerületek népessége átlagosan mennyivel tér el az átlagtól, azaz
az ideális népességszámtól.
A népességszám területi különbségeit összevetettük a megyék szintjén is.
Megnéztük, hogy a megyék mennyire lettek homogének, az új felosztással
mennyire mérséklődtek az egy megyébe tartozó választókerületek közti
népességi differenciák.
Ami a térképen is szembetűnő volt, azt a megyékre aggregált
mutatószámokból is kiolvastuk: a megyéken belül a 176 körzet esetében
átlagosan másfélszeres népességszám-beli különbségek voltak (legnagyobb
Budapesten, legkisebb Vas megyén belül), míg az új lehatárolással a
belső aránytalanságok minimális szintre (átlagosan 1,08) mérséklődtek.
A legegységesebb Tolna megye, ahol átlagosan mindössze 236 fő az eltérés a megyei átlagtól, a legheterogénebb megye továbbra is Budapest és Pest megye maradt, utóbbiban a népesség szórása ~5 700 fő (a korábbi 13 500 fő helyett).
 |
| 2. ábra - A 176 választókerület népességarány-grafikonja |
 |
| 3. ábra - A 106 (új) választókerület népességarány-grafikonja |
Mennyire sikerült eliminálni a területi egyenlőtlenségeket?
Kijelenthetjük, hogy elég jól. Persze tökéletesen ez sosem sikerülhet (lehetetlen feladat minden szempontből egyenlőnek tekinthető és homogén egységeket lehatárolni), de a régi (176 választókerületet tartalmazó) verziónál -népességszám tekintetében legalábbis- sokkal jobb az új felosztás. A törvény a 15%-os billegést tartja még "elfogadhatónak", mi ennél egy picit szigorúbbak is voltunk, 10%-ban húztuk meg azt a képzeletbeli határt, mely eltérés szerintünk még nincs túl messze az ideálistól, az új felosztás szerint a 106 választókerület közül 100 (94,34%) esik a 15% és 81 (76,41%) a 10%-on belüli eltérés tartományába, a korábbi választókerületek esetén a 176 körzetből 111 (63,07%) esett a 15, míg 84 (47,73%) a 10%-os tartományba. Biztosan lehetne tovább finomítani a területi felosztást (vannak ilyen célra készült fejlesztéseink is, például a KSH számára tavaly készült népszámlálási körzetesítő), de a delkarált célok közül a lakosság kiegyenlítettebb "elosztása" sikeresnek tekinthető.
nyg - GeoX
Köszönet Juditnak (gjudit - GeoX) a statisztikai rész megírásáért, mérőszámokért és a táblázatért!
(ps.: jó lenne tudni valamit arról, hogy a törvényalkotók milyen adatok alapján, milyen eszközök segítségével, milyen technológiák alkalmazásával és persze mennnyi idő alatt alkották meg az új választókerületeket...
mégvalami: közben rájöttünk, hogy hogyan tudjuk viszonylag pontosan közelíteni a szavazásra jogosultak számát, így készül majd egy bejegyzés a szavazati joggal rendelkezők arányáról is, csak még össze kell gyűjtenünk és elő kell állítanunk az adatokat)
a zene mára - egy régi klasszik:
