2011. december 17., szombat

Alapvetés, avagy utólagos blogindító

Kedves Olvasók!

Az alábbiakban leírjuk, hogy miért is indítottuk a blogot, milyen céllal csináljuk, mi várható, mi lesz a tartalma, meg hasonlók, vagyis hogy mi is akar lenni ez az egész tulajdonképpen... 

Mint a blog alcímében is olvasható, ez alapvetően a GeoX Térinformatikai  Kft. munkatársai által végzett munkák, feladatok, valamint az ezek kapcsán születő gondolatok, tapasztalatok és ötletek egyfajta "gyűjtőhelye", publikációs felülete.

Nem vagyunk térinformatikusok...
Leginkább üzleti térinformatikával foglalkozunk -ennek is főleg a gyakorlati megvalósításával, legalábbis ha rákérdeznek, ezt szoktuk válaszolni-, de nem vagyunk térinformatikusok. Nem (is) szándékunk tisztán szakmai, főleg nem "tudományos" tartalmakat közölni. Azt szeretnénk megmutatni, hogy a körülöttünk-közöttünk áramló óriási mennyiségű információt (adatot) milyen módon, milyen lehetőségekkel, technológiai megoldásokkal, eszközökkel lehet a térhez kötni, modellezni, a térbeli aspektusait vizsgálni, elemezni és vizualizálni. Mindezt szándékaink szerint érdekes gyakorlati példákon át bemutatva, rávilágítva esetenként arra is, hogy az információ térbe helyezése milyen összefüggéseket  képes "kihozni" a nyers adatokból.

Akkor tulajdonképpen mik is vagyunk?
Sokfélék: geográfusok, vízépítők, informatikusok, fejlesztők, térképészek, tájépítők, sőt még bölcsészek is. Vagyunk gyakorlati szakemberek, adatfeltöltők, rendszertervezők, programozók és projektvezetők. Sokféle ember, sokféle érdeklődési kör, sokféle gondolkodásmód. Nem gondoljuk, hogy zsebünkben lenne a bölcsek köve és feltalálnánk spanyol viaszt, de úgy érezzük vannak használható gondolataink, ötleteink, szemléletmódunk, tudjuk, hogy bizonyos feladatokhoz, problémákhoz hogyan érdemes hozzányúlni és elég széleskörű tapasztalatokkal rendelkezünk. 

Mi szeretne lenni a blog és mi nem?
Nem akar reklámblog lenni. Azaz nem elsődlegesen akar a cég marketing-eszközeként működni, de természetesen szeretné terjeszteni mindazt, hogy a termékeinkkel, szolgáltatásainkkal milyen megoldásokat tudunk megvalósítani, azt milyen eszközökkel, milyen módon és milyen eljárásokkal vagyunk képesek megtenni. Főleg ez utóbbiakra szeretnénk helyezni a hangsúlyt. Általunk érdekesnek tartott, vagy érdeklődésre számot tartó elemzéseket, jelenségeket, összefüggéseket szeretnénk publikálni. Tervezzük továbbá, hogy a térinformatika világának bizonyos területiről, azok híreiről kommentárokat közöljünk, általános tapasztalatainkat, véleményünket közzétegyük. Szeretnénk térinformatikai alkalmazásokat (pl.: ArcGIS, MapInfo), szolgáltatásokat bemutatni (pl.: GoogleMap API, MapXtreme, Geoserver, stb.), azok használatával kapcsolatos tapasztalatokat közölni, esetlegesen előforduló programhibákat (bug), vagy működési jellegzetességeket közzétenni.

Hol láthatóak a munkáink, adataink, fejlesztéseink?
Jellemzően a háttérben szoktunk maradni. Alapadatokat szolgáltatunk, háttérszolgáltatásokat fejlesztünk, alaptérképet biztosítunk különböző felületekhez, alkalmazásokhoz, viszonylag sok helyen szereplünk térképi, vagy térbeli alapadat-szolgáltatóként. Nagyon sok csak belső használatú, intranetes alkalmazást fejlesztettünk megrendelőinknek (mobilszolgáltatók, biztosítótársaságok, bankok, áruházláncok, közületi szolgáltatók, stb.).
A termékeink, adataink, munkáink -a teljesség igénye nélkül- megjelennek például okostelefonos alkalmazásokban (az AntaresNav Kft-vel együttműködve az Egérút és Parkolóóra alkalmazásokban), mi biztosítjuk a BKV új útvonaltervezőjéhez az alaptérképet és az alkamazást, tőlünk származik az Antenna Hungária lefedettségi adatainak vizualizálása és a címkereső alapadatai, mi fejlesztettük az NFÜ "Térképtér" alkalmazását (http://www.terkepter.nfu.hu/), működtetünk online térinformatikai elemzőrendszert (online.geoindex.hu) és például az alaptérképünk is ingyenesen böngészhető, használható (terkep.varosterkep.hu/map).

Kinek szólnak a bejegyzések?
Alapvetően bárkinek, akit a térinformatika, az üzleti térinformatika, a térinformatikai adatmegjelenítés, fejlesztések érdekelnek. "Kívülállókat", érdeklődőket és ugyanakkor szakmabelieket egyaránt szeretnénk elérni. Reméljük, hogy partnereink, jelenlegi és reménybeli jövőbeli megrendelőink is látogatni fogják az oldalt, szeretnénk azt is elérni,, hogy a bejegyzéseink mentén jobban beleláthassanak majd a munkafolyamatainkba és pontosabban lássák azt, hogy mit várhatnak tőlünk.
A megjegyzéseket és főleg a kérdéseket nagyon szívesen vesszük.

Milyen témájú bejegyzések várhatóak?
Lesz sokféle, most csak kulcsszavakban: téradatok gyűjtése, tárolása, szervezése és elemzése, vizualizáció, adatfeldogozás, fejlesztés, térbeli statisztika, GIS-alkalmazások. Mindezek közlekedési, statisztikai, demográfiai, gazdasági, üzleti és választási témákban, vagy ezekhez kapcsolódóan. Tervezzük, hogy lesznek tematikus sorozatok is, mint például a "VizesBlokk", vagy az alkalmazásokkal foglalkozó "Tippek-trükkök".

Azt, hogy hogyan alakul a blog jövője, természetesen nem tudhatjuk. Az, hogy mennyire aktívan, milyen intenzitással és sűrűséggel fogunk publikálni még szintén nem látjuk pontosan. Minden bizonnyal igen erős motiváló tényező lesz (lehet) majd a látogatottság és a cikkeken keresztül esetlegesen beérkező konkrét érdeklődések, megkeresések száma.

Mindezek mellett egy kicsit magunknak is írjuk a blogot, így ha végül csak "l'art pour l'art"-jellegű lesz, abból sem lesz tragédia...

nyg - GeoX

a zene:
http://www.youtube.com/watch?v=XW4DPIBO5OU

2011. december 16., péntek

Bemutatkozás: Nyőgéri Gábor (nyg - GeoX)

Mindigis térképész szerettem volna lenni... Ez így persze egy barokkos túlzásnak tűnhet, de mióta az eszemet tudom szeretem a térképeket. Böngészgetni, nézegetni, elképzelni mi lehet mögöttük, hogyan készülhettek, meg ilyenek. A családom tagjai ezt azóta is emlegetik, hogy ők persze "már akkor megmondták", ami igaz is, csak annyi minden mást is mondtak... Később, a gimnáziumban, a pályaválasztás alkalmával szembesültem azzal, hogy létezik egyetemi térképész-képzés (emlékszem a pillanatra, mikor megláttam a listában a szakot), addig csak annyit tudtam biztosan, hogy valamilyen földrajzos (esetleg biológusi) szakirányban szeretnék továbbtanulni. Felvételiztem, persze elsőre nem vettek fel. Másodikra sem. Viszont ekkortól két évet hallgattam tanárképzőn, földrajz-matek szakon, ami nagyon jó volt, majd átjelentkeztem a térképész szakra, ahova végre valahára felvételt nyertem (el is végeztem, már "csak" a diplomamunka-államvizsga-kombó hiányzik). Az egyetemi képzés öt éve elképesztő jó volt, egy nagyon jó csoportban (vagy ha tetszik: csapatban, azóta is össze-össze futunk néhányan) és egy tényleg családias hangulatú Tanszéken - legalábbis én így érzem-éreztem. Szakmai oldalról a kartográfia kognitív, modellezési és percepciós részterületei, a vetülettan, illetve bármilyen IT-vonatkozású kapcsolatai (GIS, programozás, automatizálás, számítógépes kartográfia) érdekeltek a leginkább, azt hiszem ezek is mentek nekem a legjobban.
Már az egyetem alatt elkezdtem dolgozni, térképeket szerkeszteni, majd mikor állandó munkahelyet kerestem egyik tanárom és akkori "munkaadóm" közbenjárására kerültem jelenlegi munkahelyemre a
GeoX Kft
-hez, akikről akkor annyit tudtam, hogy térinformatikával foglalkoznak. Ennek már lassan nyolc éve. Szép lassan kialakult a feladatköröm a cégnél, vannak hozzám tartozó "termékek" (pl.: GeoXRaszter - köszi Kornél!) és folyamatosan próbálom a munkatársaim fejébe verni, hogy mitől lesz (vagy lehet...) térkép egy térkép ("klasszikus" példa: miért lehet szürke a vízrajz és az miért nem baj, sőt...), de persze ők is sokat alakítanak az én gondolkodásmódomon. Alapvetően térbeli elemzésekkel, térbeli modellezéssel, adatbázisépítéssel és térképek összeállításával foglalkozom, jellemzően térinformatikai alkalmazások (Mapinfo, ArcGIS) használatával. Mostanában egyre több az adatbáziskezelés (PostgreSQL, PostGIS), a "fejlesztés" (VB, VB.NET, python, scriptnyelvek), a szerveralkalmazások kezelése, sőt néha szoktam oktatni is.
Leginkább azon dolgozom, hogy térinformatikai adatbázisból "hagyományos" megjelenésű térképet csináljak-csináljunk. Az évek alatt elég sok gyakorlati tapasztalat gyűlt fel bennem és nagyon sok mindennel kapcsolatban alakult a szemléletmódom. Ezek persze most is folyamatban vannak, így gondoltam ideje lenne ezeket visszatekintve és folyamatukban is közzétenni.
Hogy egy kis személyes oldala is legyen a bemutatkozásnak: családos ember vagyok, a feleségemmel nevelgetjük kicsi lányunkat és (UPDATE) kisfiunkat és most éppen egy házfelújítás-projekt kellős közepén vagyunk...
Majd később, még lehet, hogy írok valamit, egyelőre ennyi.

nyg - GeoX

zene mindig lesz: csak ide még nem találtam :-(

Tervezett országgyűlési választókerületek (2011)

A T2011/5006-os számon egyéni képviselői önálló indítványként került a parlament elé az országgyűlési képviselők választását szabályozó törvényjavaslat. Ez a jelenlegi választási rendszert -több szempontból is- igen mélyrehatóan érinti, mi elsősorban a változások területi vonatkozásait vizsgáljuk. (UPDATE: azóta törvény lett belőle, fel is dolgoztuk...)

Mit is akarunk csinálni?
Mivel rendszeresen foglalkozunk választási adatok feldolgozásával, illetve az ezekkel kapcsolatos térbeli elemzésekkel, gyorsan meg is rajzoltuk az új OEVK-határokat a törvényjavaslat 2.sz mellékletében leírtak alapján. Nézzük, mit, hogyan csináltunk (lehet, hogy kicsit hosszú lesz és kacifántos, de most ez van...):
Először is: mi volt a cél? Egy olyan, térinformatikai rendszerben használható, felületeket tartalmazó "réteg" létrehozása, mely egyrészt hűen, a lehető legpontosabban tükrözi a törvényjavaslatban részletezett területi felosztást, hézagmentesen és egymás közötti átfedések nélkül kitölti az ország teljes területét. Fontos szempont volt, hogy előállítása során figyelembe legyenek véve az OEVK-k lehatárolásánál elméleti szinten deklarált szabályok (pl.: illeszkedés a közigazgatási határokhoz, törekvés egybefüggő területekre, stb.), illetve az, hogy a folyamat végeredményeként előálló adathalmaz alkalmas legyen térbeli elemzések elvégzésére és térbeli reprezentációk ("térképek") készítésére.

Az adatok feldolgozása - egész települések besorolása
A választókerületek "megrajzolásához" a két legfontosabb alapadat egyrészt a törvényjavaslat 2.sz melléklete (a törvényjavaslat 10. oldalától, ami a választókerületek területi felosztását részletezi megye és OEVK szerinti bontásban, az érintett települések és településrészek felsorolásával), másrészt a cégünk ArcMagyarország térképi adatbázisának "település" rétege (mely a települések közigazgatási határait reprezentáló felületeket, poligonokat tartalmazza) voltak.
Mivel az új OEVK-k nagyrészt teljes településeket tartalmaznak (csak néhány nagyváros, és Budapest területe oszlik több OEVK-ra), így a két településsoros lista összekapcsolásával (térinformatikai eszközök alkalmazásával) viszonylag egyszerűen előállíthatóak a településekből összekombinált poligonok. Ehhez azonban a törvényjavaslat szövegéből (pdf), valami feldolgozható és az  alkalmazott eszközök számára értelmezhető formátumú és strukturált adathalmazt kellett létrehozni (txt, vagy xls, esetleg adatbázis). A pdf-ből először egy táblázatkezelőbe mentettük át a településlistákat és mindenféle szövegtisztítási eljárások és apró makrók segítségével állt elő egy olyan lista, amely már egy valóban településsoros és informatikai értelemben hatékonyabban használható szerkezetben tárolt (településnév-megyenév-OEVK neve) adathalmazt alkotott (megj.: a törvényjavaslat szövegében a felsorolások legalább háromféle(!) írásmóddal szerepeltek, gondolok itt elsősorban a települések felsorolásánál alkalmazott írásjelek használatára).
Ezután következhetett a szöveg tartalmi tisztítása, azaz az esetleges elírások, és helyesírási (névírási) hibák kijavítása. Ehhez a saját adatbázisunk településlistáját használtam referenciaként és ehhez próbáltam kapcsolni a félig már kitisztított listát. Ennek segítségével sikerült kiszűrni 29 darab hibát. Ezek jó része elütés, illetve nagy valószínűséggel valamilyen OCR-folyamat során keletkező hiba volt (pl.: Pétfürdő helyett "Pétfiirdő", Mikepércs helyett "Mikepéres", Kaba helyett "Kába" szerepelt az eredeti listában), de sajnos még mindig (és újra és újra) találkozunk azzal a jelenséggel is, hogy egyes településneveknek a régi (már nem hatályos és pláne nem helyes) írásmódját alkalmazzák (ezek a Búcsúszentlászló - "Bucsuszentlászó", illetve a "hidas" települések pl.: Óhíd - "Óhid", Rábahídvég - "Rábahidvég"). Mikor ezzel végeztünk csináltunk még ellenőrzéseket a teljességet ellenőrizve (minden település felsorolásra került-e, illetve minden felsorolt település létezik-e a referencialistában), illetve végrehajtottunk egy megye-megfeleltetési ellenőrzést is. Így azokra a településekre, melyek csak egy OEVK-ba tartoznak, elkészült egy olyan településsoros lista, mely már alkalmas volt térinformatikai feldolgozásra, azaz a településpoligonokhoz történő egyértelmű hozzákapcsolásra.
Ezt meg is tettük, így keletkezett egy olyan térbeli adathalmazunk, mely már tartalmazta a településeket ábrázoló felületeket és minden egyes településhez rögzítve volt az is, hogy az melyik választókerületbe tartozik. Utóbbi információ szerint összekombináltuk a térbeli objektumokat és félig már készen is voltunk az új OEVK-felületek előállításával. Következhetett a több OEVK-ba tartozó települések feldolgozása.

Az adatok feldolgozása - lehatárolás címek, közterületek alapján
Ennél a munkafázisnál nem lehetett megúszni a kézzel történő "rajzolást", azaz a felületek kézi digitalizálását. Érdemes csak érdekességképpen megtekinteni például Csongrád megye 1.sz. OEVK (Szeged) meghatározását a törvényjavaslatban. A lényeg, hogy ezekben az esetekben a választókerületek határoló vonalait közterületek (utcák, terek) bejárási sorrend szerinti felsorolásával (helyenként konkrét házszámok említésével, illetve páros-páratlan oldal megkülönböztetésével) definiálják a törvényalkotók. Az eljárás maga teljesen korrekt, csak informatikai szempontból elég nehezen feldolgozható. Így kénytelenek voltunk azt tenni, hogy térinformatikai alkalmazásban megnyitottuk a sarokponti házszámokat tartalmazó úthálózat-rétegünket (DSM-10), illetve további segédadatokat (kerülethatárok, vízfelületek, vasút, stb.). Ezek segítségével, illetve az utcahálózaton végighaladva és a kérdéses utcaszakaszokat felhasználva csomópontról-csomópontra határoltuk le, azaz digitalizáltuk a határvonalakat. Összesen 35 darab ilyen objektumok kellett manuálisan létrehozni, azaz az összes OEVK közel harmadát. Az OEVK-határok előállításának ez volt a leginkább idő- és munkaigényes folyamata, közel 12 órát emésztett fel, de végül egy (szerintünk) igen pontos és szabatos adatbázist sikerült létrehozni. A törvényjavaslatban a településrészeket tartalmazó OEVK-k meghatározásánál is tapasztaltunk apró furcsaságokat. Úgy tűnik például, hogy Baranya megye 1.sz és 2.sz OEVK-ja, Pécset részletező részeinek definíciója egymással ellentmondásban vannak (illetve lehetnek), valamint például az, hogy a Budapestet érintő területmeghatározásoknál sok helyen még a régi közterületneveket használták (pl.: Moszkva tér) a törvényalkotók.

Ellenőrzések, utólagos hibajavítások
A településrészeket tartalmazó OEVK-darabokat végül összekombináltuk az esetlegesen még hozzájuk tartozó, teljes településeket tartalmazó darabokkal (megyeszékhelyek és környékük) és így végül előállt a teljes országot lefedő OEVK-térkép. Természetesen ekkor is végeztünk még ellenőrzéseket és javításokat (összelógások, hézagok eliminálása) és az objektumok végső ellenőrzéskor derült ki, hogy egy adat rosszul szerepel a törvényjavaslatban, így azt mi is rosszul vettük át. A hibás rész a következő:

"...
06. számú országgyűlési egyéni választókerület
Rövidítése : Hajdú-Bihar 05. OEVK
Székhelye: Hajdúböszörmény
Területe:
1. Balmazújváros
2. Folyás
..."


Szerencsétlen módon, a feldolgozás során az OEVK nevét definiáló résznek a második sorát használtuk fel (ez volt könnyebben tisztítható és értelmezhető), így az ezen részben felsorolt településeket eredetileg az 5.sz. OEVK-hoz rendeltük. A hiba felszínre kerülésekor természetesen javítottuk az adatbázist és végeredményként előállt a 106 darab objektumot (poligon, felület) tartalmazó új OEVK-térkép. Már csak egy térképi reprezentációt kellett belőle alkotni... Készült belőle több verzió is, itt van egyből három, képernyőn történő böngészésre beállítva (ha valaki valahol felhasználná, az előtte legyen szíves vegye fel velünk a kapcsolatot! ((Amúgy a térkép kis módosításokkal megjelent a Heti Válaszban, illetve grafikailag nagyon átdogozva a nol.hu-n, amit később a hvg.hu is átvett))).

2011. december 11., vasárnap

Parkolóóra

A "parkolóórás-egérutas" csapat (www.egerut.com) szervezett egy közönségtalálkozót, Tamásnak pedig az az ötlete támadt, hogy csináljunk valamilyen videót -térképes animációt- a parkolóóra-szerveren eltárolt parkolási adatokból. Csak címszavakban, gyorsan, lássuk miből mi lett...

Alapadatok feldolgozása
A következő alapadatok álltak rendelkezésre:
  • útgráf a DSM-10-ből
  • lementett parkolóóra-adatbázis - parkolási események kezdete és vége, földrajzi koordinátái (cellainformációk alapján), parkolózóna-kód, meg egyebek. Az adatbázisban egy sor egy parkolási eseményt jelentett, ami egy adott felhasználó által az okostelefonja és a parkolóóra-alkalmazás által indított és (manuálisan, vagy automatikusan) leállított díjfizetéssel járó parkolóhely-használatot írt le. 
Kicsit vizsgálgattuk az adatokat, hogy mit lehet kihozni belőlük, de első körben egyelőre csak annyi volt a célunk, hogy térben és időben valahogy megjelenítsük a parkolásokat - azaz lássuk azt, hogy hol és mikor (a nap mely szakában) parkolunk. Nagyjából hét hónapnyi parkolási adat és ezek alapján kb. 55 000 pozíció állt rendelkezésre. A megjelenítést Budapest belső területére korlátoztuk, így hozzávetőlegesen 15 000 ponttal dolgoztunk és csak a 08:00-20:00-ig terjedő időintervallumot jelenítettük meg.

A térképi kép és a szekvencia előállítása
Elkészítettük a térképi hátteret, majd ArcMap használatával és egy egyszerű kis makró segítségével 2 perces időintervallumokra szűkítve, a 12 órás időablakon végigléptetve jelenítettük meg a pontokat, a program által adott térképi képet képállományba mentettük. A végeredményként kapott 360 képállományt -amelyek a térképi animáció képkockái- az állandó térképi háttérrel összerendeztük, majd a videó végleges méretére kicsinyítettük és videoszerkesztő programokkal készre vágtuk - kapott címet, meg háttérzenét, de a lényeg, az a képszekvencia előállítása volt.
A végeredmény itt tekinthető meg:



Ez az első ilyen jellegű próbálkozásunk, úgyhogy reméljük lesz ez még jobb is...

nyg - GeoX

ja, és a zene mára:
http://www.youtube.com/watch?v=yuFI5KSPAt4

-1. bejegyzés...

Bevezető helyett egyelőre csak néhány információ:

  • a napokban készítünk majd hivatalos blogindító bejegyzést - kik vagyunk, miről és hogyan akarunk írni, mi a célunk az egésszel
  • a két bloggazda - Géczi Judit és Nyőgéri Gábor bemutat(koz)ása
  • A GeoX Kft. bemutatása, mivel foglalkozunk, meg ilyenek
Namost ezek helyett - egyfajta próbaképpen - jöjjön inkább egy "éles" bejegyzés...

nyg