2012. március 27., kedd

Egy EgérÚt-szkeptikus vallomása


avagy: kilenc hónap (jellem)fejlődése

– Szia! Van új feladat! (Már megint miért pont engem találtak meg?) Hosszú távú! (De, jó! Legalább nem kerülök holnap lapátra…) Tesztelni kell! (Ja! Mások elcseszett dolgaira jöjjek rá.) Okostelefon is jár hozzá, mert androidos programról van szó. (Nnna! Én is csatlakozhatok a széplelkűek csapatához, akik még a telefonjukat is simogatják! Mindegy, majd megkérem az egyik kollégát, hogy írjon egy programot, ami méri, hogy hány kilométert tesz meg az emberi ujj 28 négyzetcentiméteren...)

Így kezdődött, valamikor 2011 nyarán. Kaptam egy új telefont és feltelepítették rá az EgérÚt teszt-változatát. Egy dolgom volt: bárhova megyek autóval, mindig kapcsoljam be az alkalmazást és használjam.

Így kezdődött. A rémálmom. (Én ezt így éltem meg, míg mások szerint csak simán dolgoznom kellett volna…)

Az új telefon tényleg okostelefon. Neki is meg van a magához való esze, mert egy dolgot nem szeret: dolgozni (azaz működni). Arra is rájöttem, hogy nagy valószínűséggel az én készülékem egy női példány: az első hónapban rögtön kinyírta a konkurenciáját.
Érthetőbben: volt egy alig hat éves N70-esem, ami csupán napjában egyszer-kétszer indította újra magát, és már naponta kellett tölteni az akkumulátorát, de legalább használható volt. Tudtam vele TELEFONÁLNI és SMS-EZNI. Sőt! Az első négy évben még a fényképezőgép funkciója is üzemelt, ráadásul volt időszak, amikor ez a telefon biztosította az otthoni Internetet bluetooth-on keresztül. Kütyüőrült ismerőseim technikai relikviaként tekintettek rá. Aztán egy szép napon a két telefon, két kéz, sok szatyor, kulcs, autó, … problémakörből (mindezek egyazon időpillanatban) az N70-es jött ki vesztesen. Darabokra tört…

Sebaj! Majd használom az újat. Persze első az EgérÚt tesztelés! Ez akkoriban nem volt annyira egyszerű, mint napjainkban. Az egyes tesztverziókat még nem lehetett a Marketről letölteni, hanem úgy kellett külön feltelepíteni. Az első verzióban két lehetőség volt: címet megadni, vagy címet felvenni a kedvencek közé. Ezek után jöhetett a navigáció.
Hamar megtanultam, hogy ha a saroknál messzebb akarok menni, akkor a címet fel kell venni a kedvencek közé, mert a program gyakran elszállt / lefagyott. Ebben a kezdeti fázisban tanultam meg „használni” az új telefonomat. Egy idő után, már képes voltam vezetés közben újraindítani, vagy kivenni az akkumulátorát és ezáltal hard-resetelni, hogy ismét el tudjam indítani az alkalmazást.

Emlékszem, első mondatomra, amit az első teszt után mondtam. Rövid volt és tömör: „Ez s.@r, ez használhatatlan!” És minden nap ezzel a frusztráltsággal autóztam a városban. Aztán az élet elrendezte a problémámat. Egy „szép” őszi reggelen nem találtam az autóm a helyén. Ellopták. Innen kezdve a tesztelés kicsit akadozott, mert csak kölcsönautók idején volt lehetőségem próbálgatni az alkalmazást. Így a napi kapcsoltat hetire változott, ami majdnem minden esetben egy-egy új verzió kijövetelét és ezáltal kipróbálását is jelentette.

A napi rémálom kezdett elmaradni. Egyre több minden vált használhatóvá. A lefagyások megszűntek, a térkép (a használat során felfedezett és javított hibák miatt) egyre jobb lett, a hangalámondás „begyorsult” és pontosodott is. Nemsokára jött a minőségi változás is: a program kikerült a Marketre, és innentől kezdve a frissítések könnyebbé váltak. Mára azt lehet mondani, hogy felhasználóbarát lett a program.

Valamikor tavaly novemberben, Torinóba menet az autóban, a fejlesztőkkel kezdtem beszélgetni. Négyen voltunk és már nagyon untuk az utazást. Négy különböző vélemény csapott össze a „hogyan tovább” témakörben. Mindenki mást tartott fontosnak a hiányzó funkciók pótlásának sorrendjében, sőt még abban sem volt egyetértés, hogy miket is valósítson meg az EgérÚt egyáltalán. Állítólag veszekedtem és ingerült voltam. Egy dologban volt egyetértés: melltartó nemzetközi kosárméret-átszámítást támogató táblázat NEM lesz az EgérÚt alkalmazásban!

Idővel megjelent a térképre bökés funkció, ami a cím nélküli helyek elérését könnyíti meg. Szintén ez segít akkor, ha nem tudom a pontos címet, csak azt, hogy nagyjából hova akarok eljutni.
Nagy élmény volt számomra, amikor az út irányába forgó térkép és a fix észak opció váltása is bekerült a funkciók közé. Ezzel együtt valósult meg a térkép jelkulcsának újratervezése is. Segítségével külterületen is láthatóvá váltak az utak, és még inkább „térképhatásúvá” vált a térkép. A térerősség-mérő funkció a felhasználó szemszögéből nem hozott észrevehető változást, de segít abban, hogy a kritikus (lefedettség nélküli) helyeket lokalizálni lehessen.
Szintén „nem látványos”, de hasznos funkció, hogy GPS-jel nélkül is tud már tervezni az alkalmazás. Ilyenkor a kiindulási pozíciót vagy a cellából számítja ki, vagy a telefon által használt WiFi-hálózatból.
Alap dolog (na itt nem az volt…), de az alkalmazás már arra is figyelmeztet, ha nincs bekapcsolva a GPS.
Látványos változást (és látványos reakciókat) a mobil reklámok megjelenése eredményezett. A felhasználók egy része pozitívumként élte meg, hogy a piros lámpáknál nem kell unatkoznia, más részük viszont felháborodott. (Remélem a bor nyeremény akció sorozat ez utóbbiak táborát némiképpen csökkentette.) A reklámok szerencsére felhasználóbarát módon, csak álló helyzetben jönnek elő és rögtön el is tűnnek, ha elindul a jármű.
Az első verziókban a térképet csak elég korlátozott mértékben lehetett kicsinyíteni, így egyik településtől a másikig átgörgetni a térképet elég unalmas és időigényes művelet volt. Mára már ez is megváltozott. Sokkal nagyobb részt lehet egyszerre megjeleníteni a képernyőn.

2012. március 23-án az EgérÚt alkalmazás elnyerte a Lázár Deák Térképészeti Alapítvány és az Országos Széchenyi Könyvtár Digitális Magyar Térkép 2011 pályázat I. díját. Ez úton szeretnék gratulálni a többi díjazottnak és pályázónak is, különösképp a másik első helyezettnek: „A 2010-es kolontári vörösiszap-katasztrófa hatásainak légifelméréséből előállított digitális térinformatikai adatbázisok bemutatása” című pályázat beküldőjének a Károly Róbert Főiskolának!

Tegnap (2012. március 24.), sörözés közben tudtam meg, hogy van új verziója az EgérÚtnak. (Nekem miért nem szóltak? Vannak emberek a „fészbukon” túl is, ők hogyan informálódjanak?!) Rögtön le is töltöttem és ki is próbáltam az új funkciót, ami BEÁLLÍTÁSI lehetőségeket tartalmaz! Lehet változtatni a tervezés típusán (leggyorsabb út / egyszerű útvonal). Ezen felül négy dolog engedélyezhető, vagy zárható ki: autópályák, fizetős utak, földutak, kompok.

Kéne már egy új autó, hogy végre ismét naponta tesztelhessem HASZNÁLHASSAM az EgérÚt alkalmazást!

Csemez

EgérÚt - az első lépések


Minden út egy lépéssel kezdődik, még a leghosszabb is. Ez nem volt máshogy az Egérút esetében sem, és azóta hány lépés történt már az Egérúton! Múlt héten már több mint 10 000 km-t léptek, illetve gurultak az Egérutakon.

Mi volt az első őrült, veszélyes gondolat, ami életre hívta ezt a lehetetlen küldetést? Miért nem maradtunk nyugton, és minek kellett a végeláthatatlan feladattal járó és igen megerőltető Egérutat elkezdeni? Nem lenne jobb mindenkinek, ha bolond ötleteinket nem hívnánk életre, és nem akarnánk elérni olyan célokat, hogy több mint 10 000 ember navigáljon velünk ebben az országban? 

Kis lépés volt az első, ami természetesen nem lépés volt, sokkal inkább állás. Méghozzá állás egy dugóban. Közben egy bolond beszélgetés, ami jobb lett volna, ha soha el sem hangzik, átkozom azt a percet, amely a „romlást” indította el. Talán 2008 lehetett, de ebben nem vagyok teljesen biztos. Emlékszem nyár volt, és Üllőről visszafelé jöttünk kocsival a Ferihegyi gyorsforgalmin. Illetve nem jöttünk, mert álltunk. Valami szerencsétlen véletlen, egy koccanás miatt teljesen beragadtunk a zárt gyorsforgalmin. Tehetetlen érzés se előre, se hátra, se jobbra, se balra. És akkor valaki bolond azt mondta: „Ezt jó lett volna elkerülni!” Hát valahogy így indult. És minden lépést sajnos egy másik, és még másik követte.

Most itt állok az Egérúttal a zsebemben. Bevallom őszintén, nagyon jó érzés, bár ha akkor és ott tudom, hogy eddig ennyi lépés kell, akkor nem biztos, hogy nem szállok ki és futok el nagyon messze, hogy megússzam mindezt.

Érdekes kaland, talán eddig a legizgalmasabb, amiben részem lehetett életemben. Most nálunk a nagy kérdés: Mi a következő lépés? Merre folytatódik az Egérút története?

Molnár Miklós - AntaresNav Kft.

EgérÚt - az első hazai elismerés


Igen örömteli okokból születik a legújabb bejegyzés. Az első, hogy az EgérÚt alkalmazás megosztott első díjat nyert a Szép Magyar Térkép 2011 seregszemléjén a digitális térképek kategóriájában. Ennek apropóján pedig a blogon publikáló személyek köre is bővült, mindjárt két személlyel. Molnár Miklós (AntaresNav) az EgérÚt-csapat frontembere és Csemez Gábor (GeoX) az EgérÚt alapadatbázisának (DSM-10) "főgondnoka" is megosztja velünk a saját, személyes EgérÚt-történetét. 

Az oklevél
(a linket Tamástól "loptam")
 

A Lázár deák Térképészeti Alapítvány és az Országos Széchényi Könyvtár Térképtára idén is meghirdette a "Szép Magyar Térkép" című térképes versengést. Arra gondoltunk, hogy a versenyre, azon belül is a digitális térképek kategóriájába benevezzük az EgérÚt-alkalmazást. Nagy örömünkre, a Károly Róbert Főiskola „A 2010-es kolontári vörösiszap-katasztrófa hatásainak légifelméréséből előállított digitális térinformatikai adatbázisok bemutatása” című pályázata mellet a navigációs alkalmazásunk az első helyezésre méltónak bizonyult! Nagy siker és fontos mérföldkő ez az EgérÚt történetében. Molnár Miklós bejegyzése az EgérÚt alapötletének megszületéséig nyúlik vissza, Csemez Gábor pedig felhasználói tapasztalatain keresztül mutatja be saját EgérÚt-történetét.

Bloggazdaként két dolog is örömmel tölt el. Egyrészt az, hogy egy termék, amelynek létrehozásában, születésében és fejlesztésében közreműködtünk ismét díjat nyert a hazai térképes seregszemlén. A másik, hogy ennek kapcsán a két fenti fiatalember megosztja velünk személyes tapasztalatait, ráadásul úgy, hogy ezzel a mindiGIS-blogot gazdagítják. Utóbbit ezúton is köszönöm mindkettőjüknek és egyben remélem, hogy további publikációkra is számíthatunk tőlük a jövőben!
Tamás persze nálam jóval gyorsabban reagál... Akit nagy vonalakban érdekel az EgérÚt technológiai és üzleti háttere, annak ajánlom idevágó bejegyzését a térképes blogján.

nyg - GeoX 

zene :-)

2012. február 20., hétfő

"Kaptafatérkép"

A napokban nézelődtem egy kicsit, az egyik vizualizációval foglalkozó blogon (information aesthetics) találtam egy bejegyzést egy érdekes "térképről". A lényeg: az alkotók (Benedikt Groß és Bertrand Clerc) fogták a londoni sematikus metrótérképet (a linken a "modern map"-et kell nézni) és ehhez hozzátorzították a valóságot.


A sematikus "térképek" (valójában csak térképszerű ábrázolások) lényege, hogy a térbeli objektumokat nem helyzethűen képezik le, nem arányosak a térképen mért és a valóságbeli távolságok, és irányok sem. Az ilyen térképek célja bizonyos térbeli rendszerek elrendeződésének jellegét, relatív térbeli viszonyait, átnézeti struktúráját bemutatni, egy vonalhálózat esetén például a viszonylatok egyfajta úttérképét megjeleníteni. Az ilyen térképek, kiadványok általában jól áttekinthetők, mindenki könnyen eligazodik rajtuk. A valóságot viszont igen nagy mértékben torzítva ábrázolják. Hogy mennyire is, arra egy jó példa az alábbi térkép. A londoni utcahálózat térbelileg helyes vektoros térképét (egy várostérképet), azaz a térképi objektumokat úgy módosították (torzították), hogy a metróvonalak és állomások, illetve a Temze essenek egybe a sematikus térképen elfoglalt helyükkel, vonalvezetésükkel és irányukkal. Minden más térképi objektum ennek megfelelően legyen ábrázolva, ehhez legyen torzítva. Ha szép nem is, de szerintem mindenképpen érdekes lett a végeredmény:


Felmerült korábban egy hasonló igény az egyik nagy hazai tömegközlekedési vállalat részéről: csináljunk az egyes viszonylatokra külön-külön olyan úttérképet, ahol a viszonylat által bejárt útvonal a térképen egy egyenes vonalként jelentkezik, a körülötte látható térképi tartalom pedig ehhez "torzul". Nem is emlékszem már, hogy mi beszéltük le őket erről, vagy végül valami miatt maguktól letettek róla. Pedig az elgondolás alapja nem lett volna rossz, csak sajnos voltak (és vannak is) olyan összetett vonalvezetésű járatszakaszok, amelyek értelmezhetetlenné tették volna a "térképeket".
  
Gondoltam, hogy ezt metrós verziót megcsinálhatnánk Budapestre, de nálunk elég szabályosan futnak a metróvonalak, úgyhogy nem torzulna nagyon (úgy értem eléggé) az utcatérkép... Ötlet?

nyg - GeoX

ps: Akinek felkeltette az érdeklődését a dolog, annak érdemes elolvasnia a teljes cikket, mert részletesebben leírják, hogy mit és hogyan csináltak, vannak a torzulás mértékét ábrázoló térképek, más kivágatok is és a végén az egész áthajlik szépen a kognitív térképek világába.

2012. február 3., péntek

Az új választókerületek népesség-arányai


Korábbi bejegyzéseinkben többször is foglalkoztunk az új országgyűlési egyéni választókerületekkel és az ezekkel kapcsolatos térbeli kérdésekkel. A hatályos területkiosztás feldolgozása és bemutatása után arra gondoltunk, hogy vizsgáljuk meg azt, hogy hogyan alakul a (teljes) népesség számának eloszlása az új választókerületekben, illetve vessük össze ezeket az arányokat a régi (176) és az új (106) választókerületekre vonatkozóan.

Az új választási törvény - az új választókerületek
Az új választási törvény megalkotásának több célja is volt. Ilyenek voltak -többek közt- a határon túl élő magyar állampolgárok szavazati jogának biztosítása, a kisebb létszámmal működő országgyűlés alapfeltételeinek megteremtése, illetve a választókerületek között fennálló népességszám-beli egyenlőtlenségek megszüntetése (vagy legalábbis csökkentése). A választási törvény egyéb rendelkezéseivel, azok indítékaival és esetleges következményeivel itt nem foglalkozunk. Azokat a jelenségeket, tényeket és következményeket tudjuk és szándékozunk elemezni és bemutatni, amelyeknek valamilyen konkrétan értelmezhető térbeli vonatkozása (is) van, ezekről tudunk kimutatásokat készíteni, ezekre vonatkozóan tudunk bizonyos megállapításokat tenni. 
Ilyennek látjuk a szavazópolgárok számának eloszlását, a választókerületek korcsoportos elemzését, a városi lakosság arányát, a jövedelmi viszonyok alakulását, vagy például az új választókerületi határokra vonatkoztatott korábbi eredmények vizsgálalatát. A jelenlegi bejegyzésben azt boncolgatjuk, hogy a régi és az új területi felosztás mennyire nevezhető igazságosnak a népességszám-eloszlás tekintetében és az új határokkal sikerült-e és ha igen milyen mértékben megszüntetni az (egyébként alkotmányellenesnek nyilvánított) területi egyenlőtlenségeket.

Hogyan állapítjuk meg és vizsgáljuk a körzetek népességszámát?
Először is okkal felmerülhet a kérdés, hogy miért a teljes népességet vizsgáljuk, miért nem csak a szavazati joggal rendelkező lakosságot (hiszen a törvény is ez utóbbit tekinti mérvadónak). Ez alapvetően annak a következménye, hogy az elemzéshez csak a 2010. évi népességi adatok álltak rendelkezésünkre, ami a 2010-re érvényes, KEKKH-tól (www.nyilvantarto.hu) származó, cím-mélységű  népességnyilvántartási adatbázis Budapest kerületeire és egyes nagyvárosok, megyeszékhelyek területére vonatkozóan,  illetve a KSH-portálon szabadon elérhető településszintű népességnyilvántartási adatok. Ezeknek ugyan vizsgálhattuk volna a 18 éves kornál idősebb népességet tartalmazó részét, de ezen egyszerű szűrés önmagában még nem eredményezte volna a választójoggal rendelkezők halmazát (a kettő között 2010-ben, országosan nagyjából 1% az eltérés, de nem ismerjük elég pontosan ennek a területi változását).  A hivatalos választási portálról (www.valasztas.hu) is csak a körzetadatok szerezhetőek be ingyenesen (ezekből mi a címpontfelhő segítségével tudunk egyedi címeket előállítani, amit használunk is például a szavazókörök utólagos "megrajzolásához"), a választásra jogosultak száma azonban ebben a formában nem elérhető, ehhez a teljes választási névjegyzék beszerzésére lenne szükség. 
A legtisztább eljárásnak ezért azt tartottuk, hogy minél kevesebbet manipulálva az adatokat, inkább egy egyszerűbb elemzést készítünk, de abban korrekt megállapításokat tehetünk. (Azaz: elkészíthető lenne a választópolgárok számára vonatkozó elemzés is, de ehhez nem állnak rendelkezésünkre a megfelelő adatok). Budapestre és a több valasztókerületbe tartozó (vagy tartozott) települések esetén azért volt szükség címszintű adatokra, mert csak így tudtuk a településen belüli népességet területi beleesés alapján a megfelelő OEVK-hoz rendelni.
A választókerületeket reprezentáló poligonok (felületek, területlehatárolások) már rendelkezésre álltak, a korábbi, 176 egységből álló verziót már régóta vezetjük, az új, 106 körzetet tartalmazó adatbázis és térkép pedig az év elején állt elő. A választókerületekhez tartozó népességet két lépésben rendeltük a területekhez. Elsőként a teljes településre vonatkozó (KSH-forrásból származó) adatokat aggregáltuk (mely település melyik OEVK-ba tartozik), majd ehhez hozzávettük a "darabolt" települések címre geokódolt pontjaiból területi beleesés (adott címpont mely OEVK-poligonhoz tartozik) alapján összegzett népességi adatokat.  Így minden választókerülethez megkaptuk az adott területen élő teljes népességet - a címmel rendelkező adatok geokódolási hatékonysága 99%-os volt, a településszintű természetesen 100%-os.

1. ábra - Címpontfelhő Debrecen belső területén.
(Háttér: GeoXRaszter; bordó pontok:  címpontfelhő pontjai; sötétkék vonal: új OEVK-határ )


Mit mutatnak a számok?
Mindkét választókerületi felosztás esetén azt vizsgáltuk meg, hogy a teljes népesség (10 047 633 fő) ideális eloszlásához (ami azt jelentené, hogy minden választókerületben azonos számú népesség van jelen, 176 egység esetén 10 047 633/176 = 57 088,82 "fő", 106 egység esetén 10 047 633/106=94 788,99 "fő") képest milyen számú népesség él az egyes választókerületekben. Így minden választókerülethez társítható egy arányszám, mely megmutatja, hogy az adott választókerület a népességszám tekintetében mennyire felül- (1-nél kissebb értékek), vagy mennyire alulreprezentált (1-nél nagyobb értékek) az ideális átlagértékhez képest. Az arányszám egészen pontosan azt jelenti, hogy a választókerület teljes népessége hányszorosa az elvi, ideális lakosságszámnak.
Ezen mutatószám alapján készítettünk térképeket és grafikonokat. A térképek szándékosan készültek erős, harsány színekkel (nem is lettek valami szépek, de ez most viszonylag  alacsony prioritással bírt...), fontos jellemzőjük, hogy a felületek színei mindkét térképen ugyanazokat az arányszámokat reprezentálják, azaz a területekhez társított arányérték-tartományok mindkét térképen azonosak. A kék színek az 1-nél kisebb, a vöröses színek az 1-nél nagyobb értékeket jelentik, de a 10%-os eltérésnél (1,1 és 0,9) alkalmaztunk egy igen erőteljes törést a színskálán, hogy "kiugorjanak" az optimumtól távoli értékek, így az 1-hez közeli értékek színei csak igen gyenge telítettségűek, a kék szín szinte szürkévé, a vörös sápadt naranccsá halványul (ezt egy kicsit egyértelműbben ki lehet deríteni a jelmagyarázatokból is...:-) ). Ezt a színskálát a  diagramokra is alkalmaztuk, így szerintünk igen szembeötlő az, hogy milyen mértékben is sikerült elsimítani a területi egyenlőtlenségeket. 

1. térkép - A régi választókerületek népességaránya

2. térkép - Az új választókerületek népességaránya





A két választókerületi felosztás közötti népességbeli különbségeket számszerűsítettük néhány alapvető mérőszámmal. Mivel a választókerületekkel kapcsolatban most egyedül a népességszámot használtuk arra, hogy összehasonlítsuk a kétféle felosztás jellemzőit, ezért bonyolult statisztikai indexek számítására nem volt szükség. Először megnéztük a két adatsor jellegadó értékeit, amik számszerűen is alátámasztották a korábbi, 176 körzetes felosztás aránytalanságát.

1. táblázat - Alapvető statisztikai mérőszámok


A legkisebb (Veszprém megye 6. sz. OEVK, 33 077 fő) és legnagyobb (Pest megye 12. sz. OEVK, 98 167 fő) népességgel rendelkező választókerület között háromszoros különbséget találunk. Tehát az említett Veszprém megyei választókerületben élők választóereje háromszorosa a legnépesebb, Pest-megyei választókénál!
Az új felosztásban a szélső értékek közti különbség alig másfélszeresre csökkent, azaz a legkisebb (Tolna megye 1. sz OEVK) választókerületben lakók szavazati másfélszer "érnek többet" a legnagyobb OEVK-ban (Pest megye 2. sz OEVK) szavazókénál.
A választókerületek közti népességszámbeli különbségeit a szórás nagyságával is jellemezhetjük. Ez az érték mutatja meg, hogy az egyes választókerületek népessége átlagosan mennyivel tér el az átlagtól, azaz az ideális népességszámtól.
A népességszám területi különbségeit összevetettük a megyék szintjén is. Megnéztük, hogy a megyék mennyire lettek homogének, az új felosztással mennyire mérséklődtek az egy megyébe tartozó választókerületek közti népességi differenciák.
Ami a térképen is szembetűnő volt, azt a megyékre aggregált mutatószámokból is kiolvastuk: a megyéken belül a 176 körzet esetében átlagosan másfélszeres népességszám-beli különbségek voltak (legnagyobb Budapesten, legkisebb Vas megyén belül), míg az új lehatárolással a belső aránytalanságok minimális szintre (átlagosan 1,08) mérséklődtek. A legegységesebb Tolna megye, ahol átlagosan mindössze 236 fő az eltérés a megyei átlagtól, a legheterogénebb megye továbbra is Budapest és Pest megye maradt, utóbbiban a népesség szórása ~5 700 fő (a korábbi 13 500 fő helyett).

2. ábra - A 176 választókerület népességarány-grafikonja


3. ábra - A 106 (új) választókerület népességarány-grafikonja


Mennyire sikerült eliminálni a területi egyenlőtlenségeket?
Kijelenthetjük, hogy elég jól. Persze tökéletesen ez sosem sikerülhet (lehetetlen feladat minden szempontből egyenlőnek tekinthető és homogén egységeket lehatárolni), de a régi (176 választókerületet tartalmazó) verziónál -népességszám tekintetében legalábbis- sokkal jobb az új felosztás. A törvény a 15%-os billegést tartja még "elfogadhatónak", mi ennél egy picit szigorúbbak is voltunk, 10%-ban húztuk meg azt a képzeletbeli határt, mely eltérés szerintünk még nincs túl messze az ideálistól, az új felosztás szerint a 106 választókerület közül 100 (94,34%) esik a 15% és 81 (76,41%) a 10%-on belüli eltérés tartományába, a korábbi választókerületek esetén a 176 körzetből 111 (63,07%) esett a 15, míg 84 (47,73%) a 10%-os tartományba. Biztosan lehetne tovább finomítani a területi felosztást (vannak ilyen célra készült fejlesztéseink is, például a KSH számára tavaly készült népszámlálási körzetesítő), de a delkarált célok közül a lakosság kiegyenlítettebb "elosztása" sikeresnek tekinthető.

nyg - GeoX
Köszönet Juditnak (gjudit - GeoX) a statisztikai rész megírásáért, mérőszámokért és a táblázatért!

(ps.: jó lenne tudni valamit arról, hogy a törvényalkotók milyen adatok alapján, milyen eszközök segítségével, milyen technológiák alkalmazásával és persze mennnyi idő alatt alkották meg az új választókerületeket...
mégvalami: közben rájöttünk, hogy hogyan tudjuk viszonylag pontosan közelíteni a szavazásra jogosultak számát, így készül majd egy bejegyzés a szavazati joggal rendelkezők arányáról is, csak még össze kell gyűjtenünk  és elő kell állítanunk az adatokat) 

a zene mára - egy régi klasszik: