avagy: kilenc hónap
(jellem)fejlődése
– Szia! Van új feladat! (Már megint miért pont engem
találtak meg?) Hosszú távú! (De, jó! Legalább nem kerülök holnap
lapátra…) Tesztelni kell! (Ja! Mások elcseszett dolgaira jöjjek rá.)
Okostelefon is jár hozzá, mert androidos programról van szó. (Nnna! Én is
csatlakozhatok a széplelkűek csapatához, akik még a telefonjukat is simogatják!
Mindegy, majd megkérem az egyik kollégát, hogy írjon egy programot, ami méri,
hogy hány kilométert tesz meg az emberi ujj 28 négyzetcentiméteren...)
Így kezdődött, valamikor 2011 nyarán. Kaptam egy új
telefont és feltelepítették rá az EgérÚt teszt-változatát. Egy dolgom volt:
bárhova megyek autóval, mindig kapcsoljam be az alkalmazást és használjam.
Így kezdődött. A rémálmom. (Én ezt így éltem meg, míg
mások szerint csak simán dolgoznom kellett volna…)
Az új telefon tényleg okostelefon. Neki is meg van a
magához való esze, mert egy dolgot nem szeret: dolgozni (azaz működni). Arra is
rájöttem, hogy nagy valószínűséggel az én készülékem egy női példány: az első
hónapban rögtön kinyírta a konkurenciáját.
Érthetőbben: volt egy alig hat éves N70-esem, ami csupán
napjában egyszer-kétszer indította újra magát, és már naponta kellett tölteni
az akkumulátorát, de legalább használható volt. Tudtam vele TELEFONÁLNI és
SMS-EZNI. Sőt! Az első négy évben még a fényképezőgép funkciója is üzemelt,
ráadásul volt időszak, amikor ez a telefon biztosította az otthoni Internetet
bluetooth-on keresztül. Kütyüőrült ismerőseim technikai relikviaként
tekintettek rá. Aztán egy szép napon a két telefon, két kéz, sok szatyor,
kulcs, autó, … problémakörből (mindezek egyazon időpillanatban) az N70-es jött
ki vesztesen. Darabokra tört…
Sebaj! Majd használom az újat. Persze első az EgérÚt
tesztelés! Ez akkoriban nem volt annyira egyszerű, mint napjainkban. Az egyes
tesztverziókat még nem lehetett a Marketről letölteni, hanem úgy kellett külön
feltelepíteni. Az első verzióban két lehetőség volt: címet megadni, vagy címet
felvenni a kedvencek közé. Ezek után jöhetett a navigáció.
Hamar megtanultam, hogy ha a saroknál messzebb akarok
menni, akkor a címet fel kell venni a kedvencek közé, mert a program gyakran
elszállt / lefagyott. Ebben a kezdeti fázisban tanultam meg „használni” az új
telefonomat. Egy idő után, már képes voltam vezetés közben újraindítani, vagy
kivenni az akkumulátorát és ezáltal hard-resetelni, hogy ismét el tudjam
indítani az alkalmazást.
Emlékszem, első mondatomra, amit az első teszt után
mondtam. Rövid volt és tömör: „Ez s.@r, ez használhatatlan!” És minden nap
ezzel a frusztráltsággal autóztam a városban. Aztán az élet elrendezte a
problémámat. Egy „szép” őszi reggelen nem találtam az autóm a helyén. Ellopták.
Innen kezdve a tesztelés kicsit akadozott, mert csak kölcsönautók idején volt
lehetőségem próbálgatni az alkalmazást. Így a napi kapcsoltat hetire változott,
ami majdnem minden esetben egy-egy új verzió kijövetelét és ezáltal
kipróbálását is jelentette.
A napi rémálom kezdett elmaradni. Egyre több minden vált
használhatóvá. A lefagyások megszűntek, a térkép (a használat során felfedezett
és javított hibák miatt) egyre jobb lett, a hangalámondás „begyorsult” és
pontosodott is. Nemsokára jött a minőségi változás is: a program kikerült a
Marketre, és innentől kezdve a frissítések könnyebbé váltak. Mára azt lehet
mondani, hogy felhasználóbarát lett a program.
Valamikor tavaly novemberben, Torinóba menet az autóban, a
fejlesztőkkel kezdtem beszélgetni. Négyen voltunk és már nagyon untuk az
utazást. Négy különböző vélemény csapott össze a „hogyan tovább” témakörben.
Mindenki mást tartott fontosnak a hiányzó funkciók pótlásának sorrendjében, sőt
még abban sem volt egyetértés, hogy miket is valósítson meg az EgérÚt
egyáltalán. Állítólag veszekedtem és ingerült voltam. Egy dologban volt
egyetértés: melltartó nemzetközi kosárméret-átszámítást támogató táblázat NEM
lesz az EgérÚt alkalmazásban!
Idővel megjelent a térképre bökés funkció, ami a cím
nélküli helyek elérését könnyíti meg. Szintén ez segít akkor, ha nem tudom a
pontos címet, csak azt, hogy nagyjából hova akarok eljutni.
Nagy élmény volt számomra, amikor az út irányába forgó
térkép és a fix észak opció váltása is bekerült a funkciók közé. Ezzel együtt
valósult meg a térkép jelkulcsának újratervezése is. Segítségével külterületen
is láthatóvá váltak az utak, és még inkább „térképhatásúvá” vált a térkép. A
térerősség-mérő funkció a felhasználó szemszögéből nem hozott észrevehető
változást, de segít abban, hogy a kritikus (lefedettség nélküli) helyeket
lokalizálni lehessen.
Szintén „nem látványos”, de hasznos funkció, hogy GPS-jel
nélkül is tud már tervezni az alkalmazás. Ilyenkor a kiindulási pozíciót vagy a
cellából számítja ki, vagy a telefon által használt WiFi-hálózatból.
Alap dolog (na itt nem az volt…), de az alkalmazás
már arra is figyelmeztet, ha nincs bekapcsolva a GPS.
Látványos változást (és látványos reakciókat) a mobil
reklámok megjelenése eredményezett. A felhasználók egy része pozitívumként élte
meg, hogy a piros lámpáknál nem kell unatkoznia, más részük viszont
felháborodott. (Remélem a bor nyeremény akció sorozat ez utóbbiak táborát
némiképpen csökkentette.) A reklámok szerencsére felhasználóbarát
módon, csak álló helyzetben jönnek elő és rögtön el is tűnnek, ha elindul a
jármű.
Az első verziókban a térképet csak elég korlátozott
mértékben lehetett kicsinyíteni, így egyik településtől a másikig átgörgetni a
térképet elég unalmas és időigényes művelet volt. Mára már ez is megváltozott.
Sokkal nagyobb részt lehet egyszerre megjeleníteni a képernyőn.
2012. március 23-án az EgérÚt alkalmazás elnyerte a Lázár
Deák Térképészeti Alapítvány és az Országos Széchenyi Könyvtár Digitális Magyar
Térkép 2011 pályázat I. díját. Ez úton szeretnék gratulálni a többi díjazottnak
és pályázónak is, különösképp a másik első helyezettnek: „A 2010-es kolontári
vörösiszap-katasztrófa hatásainak légifelméréséből előállított digitális
térinformatikai adatbázisok bemutatása” című pályázat beküldőjének a Károly Róbert Főiskolának!
Tegnap (2012. március 24.), sörözés közben tudtam meg,
hogy van új verziója az EgérÚtnak. (Nekem miért nem szóltak? Vannak
emberek a „fészbukon” túl is, ők hogyan informálódjanak?!) Rögtön le is
töltöttem és ki is próbáltam az új funkciót, ami BEÁLLÍTÁSI lehetőségeket
tartalmaz! Lehet változtatni a tervezés típusán (leggyorsabb út / egyszerű
útvonal). Ezen felül négy dolog engedélyezhető, vagy zárható ki: autópályák,
fizetős utak, földutak, kompok.
Kéne már egy új autó, hogy végre ismét naponta tesztelhessem
HASZNÁLHASSAM az EgérÚt alkalmazást!
Csemez